100 évvel ezelőtt is, és most is!

Az idén 100 éves aukciós működését ünneplő BÁV március 11-i évnyitó árverésén a magyar grafika meghatározó alakjai előtt tiszteleg. Ahogy 1920. október 6-án, a BÁV jogelődje által szervezett első művészeti aukción , az Állami Árverési Csarnokban, Barabás Miklós akvarellje volt a kezdő tétel, amelyet 1500 koronáért kiáltottak ki. Az idén 100 éves aukciós működését ünneplő BÁV évnyitó árverésén a múlt tiszteletének jegyében szintén Barabás Miklós egyik akvarellje lesz az első tétel, amire a korabeli 1500 korona helyett idén 220000 forintért lehet licitálni.

Még 1888-ban a zálogházak működéséről szóló XXII. törvénycikk ígéretet tett egy árverési csarnok felállítására, ám ez végül csak a háborút követően, 1920-ban valósult meg. Sokáig nem is volt igazán komoly műkereskedelmi vállalkozás az országban, amikor a BÁV jogelődje, a már akkor közel másfél évszázados múltra visszatekintő Állami Zálogház 1920-ban megrendezte első művészeti árverését az életre hívott Állami Árverési Csarnokban, amely a feketepiaccal szemben lehetőséget adott a szabályozott műkereskedelemre. A kizárólag művészeti tárgyakat felvonultató aukció igen nívósra sikerült, maga a kormányzó is tiszteletét tette.

Az első világháború végével tömegek akarták értékesíteni a műtárgyaikat. Ez az igény hívta életre az Állami Árverési Csarnokot, amely a feketepiaccal szemben lehetőséget adott a szabályozott műkereskedelemre. A 30-as évek pénzügyi válsága többek között az Esterházy-, az Andrássy- és a Károlyi-családokat késztette gyűjteményei elárverezésére. Sokan helyezték letétbe a Kinizsi utcai székházban értékeiket, innen azonban a háború végén 200 ezer műtárgyat raboltak el az átvonuló csapatok.

A kommunista hatalomátvételt követően ellehetetlenítették a polgári csökevénynek tartott műgyűjtést. A Bizományi Áruház Vállalat (BÁV) névre átkeresztelt aukciós ház ekkor már főként használt áruk értékesítésével foglalkozott, a Rákosi-korszak idején árveréseket sem szervezhettek.

A változás szele az 1956-os forradalmat követően érte el a vállalatot: 1957-ben az Iparművészeti Múzeum üvegcsarnokában lehetett újra licitálni közel másfélezer tételre.

Eleinte főként nem az egyszerű magánemberek tértek be a BÁV árveréseire, hanem a múzeumok képviselői szerezték meg az értékesebbnél értékesebb tételeket - élve intézményeik elővásárlási jogával. Újabb változás az 1960-as években következett be, amikor a lakásépítések idején leginkább a festmények keltek el, de később divatba jött a porcelánok és ezüsttárgyak gyűjtése is. Már 1963-ban elindultak a különböző szakágakra specializálódott becsüsképzések, amelyeket később megnyitottak a nagyközönség számára is. Meglepő, de az első ékszeraukciót a BÁV csupán a nyolcvanas években rendezte meg, ám sikerük azóta is megkérdőjelezhetetlen.

Az évfordulós árverésen, most 2020-ban Barabás Miklós Róma (1835) címet viselő akvarelljén kívül, 4 női portrét ábrázoló litográfiája is licitre lesz bocsájtva. Az ábrázoltak pedig: Jókainé, Lonovics Hollósy Kornélia, Lendvay Latkóczyné és Komlóssy Ida. 

A kiállítás megtekinthető 2020. FEBRUÁR 29 - MÁRCIUS 9., HÉTFŐTŐL PÉNTEKIG 10-18 ÓRÁIG, SZOMBATON 10-14 ÓRÁIG | BÁV AUKCIÓSHÁZ, APSZISTEREM. 

Az árverést március 11-én, 18 órakor tartják a BÁV Apszistermében.

A katalógus elérhető itt: 

https://grafikai.bavaukcio.hu/documents/14_graf_kat.pdf

Cikk forrásai:

Origo: A magyar grafika nagyjaival indítják a tavaszt (2020.03.03)
Múlt-kor: Senki többet, harmadszor! - így licitáltunk az elmúlt száz évben (2020.03.04)